Látnivalók
Magyarország, Eger:
Székesegyház. Domboldalon, a város hangsúlyos pontján álló hatalmas, klasszicista stílusú építmény. Helyén a kora középkor óta templom áll. A gótikus Szent Mihály-templom a várban folyó erődítési munkálatok, az ottani székesegyház részbeni lebontása miatt 1580-tól a püspökség főtemploma. A török hódoltság idején mecset. Giovanni Battista Carlone 1715 és 1727 között a templomot kétszeresére nagyobbította és a Fő utca felé fordította. Esterházy Károly püspök még jelentős művészi alkotásokkal látta el, de már ő kezdeményezte - hatalmas barokk kompozíció keretében - egy új székesegyház építését is. Végül a tervet Pyrker János László egri érseksége idején, Hild József tervei szerint, már klasszicista stílusban valósították meg. 1831-1837 között valósult meg a terv és a templom szobrászati díszei is elkészültek 1846-ig. A belső díszítések túlnyomó része a századfordulóig megszületett, de a kupolák freskói csak 1951-re készültek el teljesen. Hatalmas méretű épület teljes hossza 93 m, szélessége 53 m, a szentélynél emelkedő toronypár 54 m magas. Három kupolával boltozott főhajóból, két mellékhajóból áll, a szentélyt egy kisebb kupola fedi. A két torony a szentély két oldalán emelkedik. A homlokzatot klasszikus oszlopcsarnok díszíti, a nyolc tartóoszlop 17 m magas, korinthoszi fejezetes. Háromszögletű oromzatot hord, amely felett hosszú, bábos korláttal díszített oromfal nyúlik el. Mario Casagrande olasz művész hatalmas szobrai díszítik az oromfalat (a két szélén kerubszobrok, középen a Hit, Remény, Szeretet jelképes ábrázolásai láthatók). Ugyancsak Casagrande domborművei díszlenek a bejárat fölött. A homlokzat hatásosságát nagymértékben fokozza az odavezető széles lépcsősor, szélein Casagrande Péter és Pál apostolokat, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló hatalmas szobraival. A templom oldalhomlokzatait a nagy formák mozgalmassága, a főkupola, a kereszthajók timpanonjai, a különböző ablaknyílások ritmusa, a hasáb alakú tornyok bábos korlátjai, a rajtuk ülő kis tornyocskák jellemzik. A templombelső méretei is lenyűgözőek - 80m hosszú, a kereszthajóknál 41,5m széles térbe lépünk. A főhajót a mellékhajóktóI impozáns oszlopsor választja el, különösen figyelemre méltó a fő- és kereszthajó találkozásánál levő, szabadon álló pillérköteg, ezek tartják a hevederíveket, amelyen a kupoladob nyugszik. A templombelső világos, a kereszthajók végénél, a mellékhajók fölött és a kupoladob falain nagy ablakok vannak. Az első kupolát Takács István 1950-1951-ben készült magyar témájú, a főkupolát szintén az általa festett "Apokalipszis" freskó díszíti. A kereszthajók után a kórus, majd a szentély következik. Berendezése a századforduló táján készült, a kóruskupolát Sándor Béla, a szentélykupolát Tardos-Krenner Viktor festette ki. A templombelső domborműveit Casagrande és műhelye készítette, a legszebbek a szentélyben levők. A főoltár Nagy Virgil 1904-ben készült műve, az oltárképet Danhauser bécsi festő alkotta, Szent János evangélista mártírhalálát ábrázolja. (A templomot Szent János és Szent Mihály tiszteletére szentelték.) A bal oldali mellékhajó első oltárának Kracker János Lukács Szent László-képe a fő dísze, míg a kereszthajóban Malatesta, a mellékhajóban pedig Busato múlt századbeli olasz festők oltárképei láthatók. A mellékhajó zárófalán Schikedanz Albert oltárán Gigoletti oltárképe helyezkedik el. A jobb oldali mellékhajó legértékesebb képe az első oltáron Kracker festménye: "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának", majd Schiavoni és Grigoletti oltárképei következnek, végül a Szent Szűz-kápolnában a Máriapócsi kegykép másolata van. Ezt a kápolnát Szoldatics Ferenc festette ki. A templom alatt altemplomot is kialakítottak, a kincstárat az érseki palotába helyezik át.
