Látnivalók
Magyarország, Budapest:
Szent István-bazilika. A főváros legnagyobb egyházi épületét. Amely jelentős műemlék is egyben, 1851 és 1905 között klasszicista és neoreneszánsz stílusban, több szakaszban építették. Hild József, Ybl Miklós és Kauser József vezetése alatt. Alapterülete 86 x 55 m, kupolamagassága 96 m. A főhomlokzat timpanonjában magyar szentek csoportja, a szentély apszisa fölött félkörívben a 12 apostol, a kupola külsején a 4 evangélista szobra látható (jórészt Feszler Leó művei). A főkapu felett Szent István domborművű ábrázolását tekinthetjük meg, a mozaikkép Krisztus feltámadásáról a velencei Salviati műhelyéből származik. A templom belsejében a kupola négy nagy pillérén Szent Imre és Szent Gellért szobra (Stróbl Alajostól), Szent Lászlóé (Fadrusz Jánostól), Szent Erzsébeté (Senyei Károly műve) látható. A kupola mozaikképét Lotz Károly kartonjai alapján a Salviati-műhely készítette. A főoltáron Szent István carrarai márvány szobra áll, Stróbl Alajos alkotása. A bazilika szentélye mögötti, üvegfestményekkel díszített Szent Jobb-kápolnában őrzik Szent István jobb kezét.
Roosevelt tér. Nevét Franklin Delano Rooseveltről kapta, aki a második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt. A Lánchíd pesti hídfőjénél elterülő nagyméretű tér közepén, a park északi részében Széchenyi Istvánnak, a XIX. századi reformkor kimagasló alakjának a gazdaság négy ágát szimbolizáló mellékalakokkal díszített szobra áll. (Engel József alkotása, talapzatát Weber Antal tervezte.) Déli részében a reformkor és a kiegyezés utáni korszak nagy politikusának, Deák Ferencnek ugyancsak nagyméretű, az Igazság, a Kiegyezés, a Honszeretet és a Nemzeti Haladás jelképes alakjaival ékesített szobra látható. (Huszár Adolf műve, talapzatát Schickedanz Albert tervezte.)
A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt áll Szarvas Gábor nyelvész és Salamon Ferenc történetíró szobra (Jankovits Gyula alkotásai). A tér déli oldalához a kis Eötvös tér csatlakozik, a névadó nagy államférfi és regényíró, Eötvös József szobrával (Huszár Adolf műve).
Magyar Tudományos Akadémia. A tér legjelentősebb épülete műemlék, Stüler berlini építész tervei szerint 1862-1864 között épült, neoreneszánsz stílusban. Benne a hivatali szobákon kívül Lotz Károly falképeivel ékesített díszterem, előadó- és üléstermek, Történelmi Arcképcsarnok és könyvtár található.
